DOI Page / Citation link:
https://doi.org/10.11588/diglit.30664#0122
Das Fürstentum Siebenbürgen
26. Weißenburger Landtagsabschied zur Sonn- und Feiertagsheiligunga
5. / 26. Mai 1619
Nos Gabriel Dei gratia Transylvaniae princeps, par-
tium regni Hungariae dominus et Siculorum comes
etc.1 memoriae commendamus tenore praesentium
significantes, quibus expedit universis, quod spec-
tabiles et magnifici domini generosi, egregii et no-
biles caeterique status et ordines trium nationum
regni nostri Transsylvaniae2 partiumque regni Hun-
gariae3 eidem subiectarum in generalibus eorum co-
mitiis ad diem quintum mensis Maii, anno Domini
millesimo sexcentesimo decimo nono in civitate no-
stra Alba Iulia4 ex edicto nostro celebratis congre-
gati exhibuerunt nobis et praesentaverunt quosdam
infrascriptos articulos, in eisdem comitiis paribus ip-
sorum votis et unanimi consensu conclusos, suppli-
cantes nobis humillime, ut nos universos et singulos
eos articulos omniaque et singula in eisdem contenta
ratos, gratos et accepta habentes approbaremus, ra-
tificaremus et confirmaremus, quorum quidem ar-
ticulorum tenor talis est:
Articuli dominorum regnicolarum trium nationum regni Transsylvaniae et partium Hungariae eidem
subiectarum in comitiis eorum generalibus et civitate Alba Iulia ad diem quintum mensis Maii, anno
Domini millesimo sexcentesimo decimo nono indictis et celebratis conclusi [...]
1. Minden egyéb világi külső állapatoknak igazga-
tása előtt penig, mivel az úristennek sok rendbéli
ostorát és fenyegető csapásit, látjuk és halljuk mind
itt magunk között, s mind szomszéd országokon,
Felséged kegyelmes intéséböl is igen jovaljuk, hogy
az egyházi rendeknek jó intéseket az poenitentia
tartásról mindenütt szorgalmatoson megfogadják,
és mentől nagyobb buzgósággal az isteni szolgálat-
ban, könyörgések és imádságoknak templomokban
celebrlásában, józan és ártatlan elet mellett, min-
den rendek eljárjanak, és életeknek erkölcsöknek
jobbitásával az isten felhúzott haragját engesztelni
igyekezzenek. E mellett az innepnek megszentelése
kívántatik úgy, hogy az nevezetes főünnepek és az
vasárnapok megillettessenek, se maga, se szolgája,
se jobbágya azokon a napokon az dologra ne kéns-
zeríttessenek, menyegzők se egyéb lakodalmok ak-
a Textvorlage (Abdruck): EOE VII, S. 511-527 Nr. 19/83.
Auszugsweise abgedruckt: Veszely, Adatok I,
S. 248-250 (Artikel 1-3); Teutsch, UB I, S. 106f.
Nr. 44 (Artikel 1).
1 Gabriel Bethlen (Bethlen Gábor) aus der Linie Iktar,
geb. 1580, wurde 1613 Fürst von Siebenbürgen, gest.
1629; vgl. Einleitung, S. 41 und 169.
kor ne celebráltassanak, útra is senki ne induljon,
hanem ha bizonyos elmúlhatatlan ok kénszerítené;
sőt akkor sohun praedicatio végéig az vásárok meg
ne szabadíttassanak, se bort sohun délesti praedi-
catió végeig, ne áruljanak.
Valakik pedig ez ellen cselekesznek, nemes em-
beren hat forintot, paraszt emberen két forintot dúl-
janak az ispánok az vármegyéken, az Székelységen
az királybirák. Mely pénznek harmad részét magok-
nak tartván, az két részét pedig számán hagyják és
adják azon városokon falukon lévő egyházfiaknak
kezekbe, mely jövedelmecskéből tartozzék azon vá-
ros és falu az templomokat és scholákat megépítte-
ni. Semmi külső prophanus ususra sub amissione ca-
pitis et omnium bonorum ne merészeljenek abból az
egyházfiak se semmi rend költeni. Egyházfiakat pe-
dig minden városokon falukon igen hiteles jó lelki-
2 Die drei ständischen „nationes“ im siebenbürgischen
Landtag: der Adel als Vertreter der Komitate (Adels-
oder Komitatsboden) sowie die kollektiv privilegierten
Szekler und Sachsen.
3 Die Vertreter der ungarischen Komitate, die neben Sie-
benbürgen zum Fürstentum gehörten (partes adnexae
Hungariae / Partium).
4 Die fürstliche Residenzstadt Weißenburg, lat. Alba Iulia.
104
26. Weißenburger Landtagsabschied zur Sonn- und Feiertagsheiligunga
5. / 26. Mai 1619
Nos Gabriel Dei gratia Transylvaniae princeps, par-
tium regni Hungariae dominus et Siculorum comes
etc.1 memoriae commendamus tenore praesentium
significantes, quibus expedit universis, quod spec-
tabiles et magnifici domini generosi, egregii et no-
biles caeterique status et ordines trium nationum
regni nostri Transsylvaniae2 partiumque regni Hun-
gariae3 eidem subiectarum in generalibus eorum co-
mitiis ad diem quintum mensis Maii, anno Domini
millesimo sexcentesimo decimo nono in civitate no-
stra Alba Iulia4 ex edicto nostro celebratis congre-
gati exhibuerunt nobis et praesentaverunt quosdam
infrascriptos articulos, in eisdem comitiis paribus ip-
sorum votis et unanimi consensu conclusos, suppli-
cantes nobis humillime, ut nos universos et singulos
eos articulos omniaque et singula in eisdem contenta
ratos, gratos et accepta habentes approbaremus, ra-
tificaremus et confirmaremus, quorum quidem ar-
ticulorum tenor talis est:
Articuli dominorum regnicolarum trium nationum regni Transsylvaniae et partium Hungariae eidem
subiectarum in comitiis eorum generalibus et civitate Alba Iulia ad diem quintum mensis Maii, anno
Domini millesimo sexcentesimo decimo nono indictis et celebratis conclusi [...]
1. Minden egyéb világi külső állapatoknak igazga-
tása előtt penig, mivel az úristennek sok rendbéli
ostorát és fenyegető csapásit, látjuk és halljuk mind
itt magunk között, s mind szomszéd országokon,
Felséged kegyelmes intéséböl is igen jovaljuk, hogy
az egyházi rendeknek jó intéseket az poenitentia
tartásról mindenütt szorgalmatoson megfogadják,
és mentől nagyobb buzgósággal az isteni szolgálat-
ban, könyörgések és imádságoknak templomokban
celebrlásában, józan és ártatlan elet mellett, min-
den rendek eljárjanak, és életeknek erkölcsöknek
jobbitásával az isten felhúzott haragját engesztelni
igyekezzenek. E mellett az innepnek megszentelése
kívántatik úgy, hogy az nevezetes főünnepek és az
vasárnapok megillettessenek, se maga, se szolgája,
se jobbágya azokon a napokon az dologra ne kéns-
zeríttessenek, menyegzők se egyéb lakodalmok ak-
a Textvorlage (Abdruck): EOE VII, S. 511-527 Nr. 19/83.
Auszugsweise abgedruckt: Veszely, Adatok I,
S. 248-250 (Artikel 1-3); Teutsch, UB I, S. 106f.
Nr. 44 (Artikel 1).
1 Gabriel Bethlen (Bethlen Gábor) aus der Linie Iktar,
geb. 1580, wurde 1613 Fürst von Siebenbürgen, gest.
1629; vgl. Einleitung, S. 41 und 169.
kor ne celebráltassanak, útra is senki ne induljon,
hanem ha bizonyos elmúlhatatlan ok kénszerítené;
sőt akkor sohun praedicatio végéig az vásárok meg
ne szabadíttassanak, se bort sohun délesti praedi-
catió végeig, ne áruljanak.
Valakik pedig ez ellen cselekesznek, nemes em-
beren hat forintot, paraszt emberen két forintot dúl-
janak az ispánok az vármegyéken, az Székelységen
az királybirák. Mely pénznek harmad részét magok-
nak tartván, az két részét pedig számán hagyják és
adják azon városokon falukon lévő egyházfiaknak
kezekbe, mely jövedelmecskéből tartozzék azon vá-
ros és falu az templomokat és scholákat megépítte-
ni. Semmi külső prophanus ususra sub amissione ca-
pitis et omnium bonorum ne merészeljenek abból az
egyházfiak se semmi rend költeni. Egyházfiakat pe-
dig minden városokon falukon igen hiteles jó lelki-
2 Die drei ständischen „nationes“ im siebenbürgischen
Landtag: der Adel als Vertreter der Komitate (Adels-
oder Komitatsboden) sowie die kollektiv privilegierten
Szekler und Sachsen.
3 Die Vertreter der ungarischen Komitate, die neben Sie-
benbürgen zum Fürstentum gehörten (partes adnexae
Hungariae / Partium).
4 Die fürstliche Residenzstadt Weißenburg, lat. Alba Iulia.
104